Ezt is megéltük. Végre nem mi megyünk az amerikai trendek után, végre nem mi „majmoljuk” a tengerentúli divatot, hanem pont fordítva. Úgy tűnik ugyanis, hogy az amerikaiak is leszámoltak az Internet Explorerrel.

De miről is van szó pontosan, mert maga a cím, meg a bevezető kicsit hatásvadászra sikeredett.

Bár nyilván nem véletlenül.

A lényeg, hogy az Adobe néhány napja hozta nyilvánosságra legújabb Digital Riport-ját, mely egy rendszeres időközönként elkészített, az amerikai netes, digitális trendeket bemutató felmérés. Ezen jelentés szerint a webböngészők piaci részesedésének megoszlása most májusban élte meg eddigi történelmének legdrámaibb pillanatát, mikor az Internet Explorert letaszította trónjáról a nagy rivális, a Google Chrome. Az Adobe jelentése szerint a Chrome részesedése az elmúlt egy évben nagyjából 6%-al nőtt, míg az Internet Exploreré kb. ugyanennyivel csökkent az összesített mobil és asztali eszközök piacán. Ezek szerint tehát az amerikai felhasználóknak 31,8%-a már Chrome-ot, vagy a „családhoz tartozó” Androidos böngészőket használja számítógépén, mobilján vagy tabletjén. Ezzel szemben a Microsoft böngészői esetén ez az arány már csak 30,9%, vagyis úgy tűnik a redmondi cég egyeduralma a tengerentúlon is kezd megtörni a webböngészők piacán.

A harmadik helyre egyébként az Apple Safarija került 25%-os részesedéssel, míg a negyedik helyet a Firefoxnak sikerült begyűjteni kevesebb, mint 10%-al. Ezen valószínűleg sokan csodálkoznak, hiszen Magyarországon a Firefox még mindig a legkedveltebb böngészők közé tartozik (nagyjából fél éve a Chrome után a második helyen egy kicsit lemaradva), mellyel azonban hazánk a szűk kisebbség sorait erősíti. De erről majd egy kicsit később.

Mielőtt még komolyabban elkezdenénk temetni az Internet Explorert fontos megjegyezni, hogy a Chrome ilyen mértékű térnyerése az asztali gépek és mobil eszközök összesített piacán áll fenn. A Windows Phone-ok piaci részesedése pedig a tengerentúlon is elenyésző, így a mobil böngészők szektora elég rendesen lehúzza szegény redmondiak összesített eredményét. Azonban, ha csak a desktopokat nézzük, akkor már más a helyzet, hiszen itt még mindig torony magasan a Windowsokba épített böngésző vezet. Asztali gépeken az USA-ban a felhasználóknak még mindig 43,3%-a az Explorer valamelyik verzióját használja, míg a Chrome desktop változatát csupán 30,6%-uk indítja be, ha böngészni akar a neten.

Forrás: Adobe Digital Report

De mi a helyzet hazánkban?

Azt talán sokan tudják, hogy az Internet Explorer Magyarországon már jó néhány éve labdába se rúghat, ha a böngészők piaci megoszlásáról van szó. Persze a 2000-es évek elején még hazánkban is vezető szerepet töltött be, és 2006-ban részesedése a 80%-ot is meghaladta, de a hanyatlás gyorsan megindult mihelyt elkezdtek terjedni az első már valóban használható és ütőképes alternatívák. A Microsoft ráadásul hazánkat valószínűleg nem is tartotta kellően fontos piacnak ahhoz, hogy az USA-hoz hasonlóan nálunk is jelentős online és offline marketingkommunikációs kampányba kezdjen az IE részesedés csökkenésének megállításáért. Nem meglepő tehát, hogy a Firefox rövid időn belül meg is előzte és 2009 áprilisától már többen használták itthon a Mozilla böngészőjét, mint a Microsoftét.

Forrás: statcounter.com

A Firefox tehát sokáig igen népszerű volt hazánkban (sőt igazából még most is az, hiszen a második), azonban tavaly december végén a Chrome-nak sikerült lenyomnia az asztali és mobil böngészők összesített piacán. Jelenleg tehát Magyarországon is a Chrome vezet piaci megoszlás tekintetében a maga 43,72%-os részesedésével. Őt követi a még mindig igen népszerű Firefox 36,51%-al, majd jelentősen lemaradva, 6,32%-al az Internet Explorer.

Persze, ha az előbb kitértünk arra, hogy mi a helyzet az USA-ban, ha csak az asztali gépek piacát nézzük, akkor úgy a korrekt, ha ezt most hazánk vonatkozásában is megtesszük. A helyzet azonban az, hogy ez nem sokat változtat a tényeken, hiszen, ha csak a desktopokat vizsgáljuk, akkor is a Chrome vezet 45,17%-al, majd a Firefox következik 39,51%-al, és így is az Internet Explorer kerül a dobogó harmadik helyére a másik kettőhöz képest elenyésző 6,77%-al.

A legnagyobb különbséget egyébként Magyarország és az USA böngészőpiaci megoszlásában a Firefox hazai sikere generálja, hiszen amíg a tengerentúlon a Mozilla böngészője soha nem volt igazán népszerű (most is csak a negyedik helyen szerepel kevesebb, mint 10%-al), addig nálunk az IE igazi hegemóniáját a Firefoxnak sikerült megtörni 2009-ben.

Mint fentebb már szó volt róla, hazánk ezzel a „Firefox imádattal” a világ szűkebbik feléhez tartozik, ugyanis a legtöbb országban a Mozilla böngészője soha nem volt igazán népszerű. Persze ahol népszerű, ott meg nagyon. 2013 júniusában például 14 olyan ország volt a világon, ahol a Firefox részesedése a webböngészők piacán meghaladta az 50%-ot.

Forrás: statcounter.com

Bár, ahogy elnézzük ezt a listát, akkor egyből szembeötlik, hogy a rajta szereplő országok nem éppen a komoly netes kultúrájukról híresek. Összességében elmondható, hogy a Firefox inkább a harmadik világ országaiban hódított és hódít a mai napig is. Bár Afrika mellett azért Európában is egész szép részesedést tudhat a magáénak, amit főleg a kelet-európai országoknak köszönhet.

Forrás: statcounter.com

És, hogy miért is lehet fontos kérdés online marketing szempontból, hogy a fogyasztók milyen böngészőt használnak? Azért, mert ismerve ezen trendeket és megoszlási számokat pontosabban tudhatjuk, hogy egy adott weboldalt annak elkészítésekor mely böngészőkre kell elsősorban optimalizálni. Mert sajnos nem létezik olyan weboldal, melynek kódját összekanyarintva az pontosan ugyanúgy jelenne meg minden böngészőben. Egy kis elcsúszás az egyikben, egy kis karakter kezelési hiba a másikban, egy kis float: left paraméter figyelmen kívül hagyása a harmadikban. Sajnos mint tudjuk ugyanis a HTML és a CSS nem szabály, csak szabvány, így a böngészők fejlesztői maguk döntik el, hogy ezek alapján hogyan építik fel saját rendszerüket, vagyis hogy böngészőjük hogyan jelenít meg bizonyos dolgokat, hogyan kezeli ezen szabványokat. Ráadásul az egy böngészőcsaládon belüli egyes verziók között is lehetnek eltérések. Ilyen verziókból pedig nem kevés van jelenleg a piacon.

• Az Internet Explorernek még 6 verzióját használják hazánkban a felhasználók (IE 6, IE 7, IE 8, IE 9, IE 10, IE 11)
• Az Google Chromenak még 17 különböző verzióját használják hazánkban a felhasználók (11.0, 12.0, 18.0, 22.0, 26.0, 27.0, 28.0, 29.0, 30.0, 31.0, 32.0, 33.0, 34.0, 35.0, 36.0, 37.0, 4.1)
• Az Mozilla Firefoxnak még 25 különböző verzióját használják hazánkban a felhasználók (3.6, 4.0, 8.0, 9.0, 10.0, 11.0, 12.0, 13.0, 14.0, 15.0, 16.0, 17.0, 18.0, 19.0, 20.0, 21.0, 22.0, 23.0, 24.0, 25.0, 26.0, 27.0, 28.0, 30.0)

Ez összesen 48 különböző böngészőverzió csak a 3 legnagyobb böngészőcsaládból, tehát korántsem mindegy, hogy a különböző webböngészőket és azok egyes verzióit a felhasználók hány százaléka használja.