Bár Nyugat-Európában és a tengerentúlon már hosszú évek óta trendnek számít, hogy a nagyobb online marketinges és SEO cégek évről évre több 100.000 weboldalt vizsgálnak meg és elemeznek ki, hazánkban az első ilyen komolyabb volumenű felmérés mégis mostanáig váratott magára.

Idén októberben azonban a magyar fejlesztésű SEOceros közel 130.000 hazai weboldal elemzésével elkészítette az első Nagy Magyar Webauditot, melynek köszönhetően kicsit átfogóbb képet kaphatunk arról, milyen állapotok is uralkodnak a magyar weben. Mivel SEO-s cégről van, ezért természetesen a kutatás is inkább a weboldalak ezen elemeire fókuszált, de azért így is elég sok érdekes adattal gazdagodtunk az elemzésnek köszönhetően. Egy az online marketing világában jártas szakember persze nem mondhatja azt, hogy meglepő eredménnyel zárult volna a kutatás, hiszen a prezentált adatokból egyértelműen látszik, hogy a magyar weben balkáni állapotok uralkodnak.

 
De ne szaladjunk ennyire előre, és kezdjük az elején. A kutatást pontosan 128.554 magyar weboldal elemzésével készítették, mely a .hu végződésű domainek nagyjából negyedét fedi le. A vizsgálat során csak a weboldalak kezdőlapját vették górcső alá és sajnos a grafikai megvalósítások milyenségére, vagy mondjuk a webergonómiára nem tér ki a kutatás. Bár lehet jobb is, hiszen így nyilván még elkeserítőbb eredményeket prezentált volna ez első Nagy Magyar Webaudit.


Kezdjük egy olyan elemmel, mely a mai online marketingben már megkerülhetetlen tényező, a közösségi oldalakon való jelenléttel. Azzal nem árulok el túl nagy titkot, hogy a Facebook magasan vezet, hiszem ma már minden valamirevaló weboldal tulajdonos tudja, hogy ott bizony jelen kell lenni. Az már más kérdés, hogy a legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogy hogyan kellene azt hatékonyan használni és online marketingkommunikációjuk szolgálatába állítani. A vizsgált 130.000 weboldal közül csupán valamivel több, mint 70.000 oldal volt, mely legalább egy megosztással rendelkezik a közösségi oldalon. A Twitter esetén ez a szám 13.175, míg a Google + esetében 12.189. A Linkedin, a Pinterest és a többiek pedig gyakorlatilag labdába sem rúghatnak. Emellett igen magas volt azon weboldalak száma, melyek televásárolták Facebook profiljukat több ezer, vagy több tízezer kamu (főként külföldi) lájkolóval. Az elemzés során találtak olyan egylapos, sima html oldalt, melynek Facebook profilja több mint 13.000.000 követővel büszkélkedhetett. Ebből is látszik, hogy sajnos idehaza még mindig a mennyiségi és nem a minőségi online kommunikáció a favorit.


Emellett szintén érdekes adat lehet, hogy honfitársaink a biztonságra is fittyet hánynak. A weboldalak többsége alatt ma már hazánkban is valamilyen CMS fut. Ez érthető is, hiszen sokkal könnyebbé teszi a weboldalak szerkeszthetőségét, és az oldal tulajdonosának nem kell komolyabb informatikai, vagy webfejlesztői ismeretekkel rendelkeznie ahhoz, hogy le tudjon cserélni egy képet, fel tudjon tölteni egy új terméket, vagy ki tudjon publikálni egy cikket. A CMS-ek elterjedése miatt azonban azok a hekkerek elsőszámú célpontjaivá váltak, így a biztonsági rések befoltozásának szempontjából előnyös lehet, ha időnként befrissítjük CMS-ünket annak legújabb verziójára. Na ez az, amit az átlag magyar weboldal tulajdonos nem tesz meg. A SEOceros elemzésében 11.268 WordPress alapú weboldalt vizsgált meg, melyek közül csak 88 site esetében tapasztalták azt, hogy a CMS le van frissítve a legújabb verzióra. Mondjuk, ha a Windows nem töltené le magának automatikusan a legújabb updateket, mikor netet szimatol, akkor valószínűleg a legtöbb felhasználó azt se frissítené soha.


És ha már a biztonságnál tartunk, akkor talán az is érdekes adat lehet, hogy a közel 130.000 vizsgált weboldal között csupán 431-et találtak, melyek teljes egészében titkosított protokollt használnak, vagyis a https térhódítása is várat még magára. Ezen felül az email címek titkosítására sem fektetünk túlzottan nagy hangsúlyt, hiszen a kutatás során több mint 45.000 olyan weboldalra bukkantak, ahol a email címeket semmiféle titkosítás nem védte, vagyis egy email spider (email címeket gyűjtő program) könnyen ki tudja azt menteni az oldalról, hogy utána spamek százaival szórja tele a fiókot.

webaudit


Az elszomorító eredményeket olvasva a kutatási anyag végén az ember hirtelen azt hiheti, hogy végre feltűnik egy fénysugár az alagút végén, hiszen a „A weboldalak egyharmada mobilbarát”. Ez az alcím azonban csalóka, ugyanis ez nem azt jelenti, hogy a weboldalak harmada responsive, vagyis valóban képes alkalmazkodni a különböző képernyőméretekhez és eszközökhöz. Ez csupán annyit jelent, hogy mobilról és táblagépről is olvasható méretűek a betűk, valamennyire egyszerűsített a navigálás, vagy ujjal kezelhető funkciókkal is el van látva az oldal.


A végére pedig még néhány érdekes számadat.


 A vizsgált 128.554 weboldal közül:

  • 11.268 WordPress alapú
  • 11.638 Joomla alapú
  • 1.725 Drupal (7) alapú
  • 62.429-be van beépítve a Google Analytics
  • 16.905 használ még mindig Flasht-t
  • 70.080-nál található szabályos robots.txt
  • 36.961-nél van feltöltött webhelytérkép
  • 416 használ HTTPS protokollt
Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!