Az elmúlt fél évben szinte hetente láttak napvilágot olyan nemzetközi, na és persze hazai kutatások, melyek a Facebook közelgő halálát, a közösségi oldal apránkénti elnéptelenedését vizionálták. Az online marketinges szakma fel is kapta a dolgot.

Sorra jelentek meg a Facebook végnapjait ecsetelgető cikkek, publikációk. De mi is áll ennek az egésznek a hátterében, és mi igaz a "rémhírekből"?

"A Facebook talán a végnapjait járja", "A fiatalok ezrével vándorolnak el a közösségi oldalról". Ha az utóbbi időben számos hasonló címmel virító cikkel találkoztunk az interneten, akkor az nem volt véletlen. A nyugati országokban ugyanis valóban megfigyelhető tendencia, hogy a fiatalok egyre ritkábban használják a Facaebook-ot, és egyre kevesebb új fiatal regisztrál a közösségi oldalra. Ez hazánkban még nem öltött akkora méreteket, de a jelek már idehaza is kezdenek mutatkozni, melyre néhány hazai kutatás is felhívta a figyelmet az utóbbi időben. Az már más kérdés, hogy emiatt a közösségi oldal végét emlegetni egy publikációban, vagy egy szakmai cikkben, igen hatásvadász megoldásnak tűnik.

Néhány hónapja mondjuk a Princeton University is készített egy kutatást, melynek előrejelzése szerint a Facebook felhasználótáborának növekedése 2015-re teljesen megáll, sőt csökkenésnek is indul, így 2018-ra a közösségi oldalnak már csak nagyjából 800 millió felhasználója lesz (Most egyébként nagyjából 1,3 milliárd felhasználóval büszkélkedhet). A Facebook elég viccesen reagálta le az amerikai egyetem nem éppen kellemes jövőképet prognosztizáló kutatását, hiszen ők maguk is gyorsan összeállítottak egy kutatási anyagot. Ezen kamu Facebook kutatásból az derült ki, hogy a diákok alacsony száma miatt a Princeton 2021-ben lehúzhatja a rolót, sőt a hatalmas mértékű légszennyezés miatt 2060-ra a teljes emberiség kipusztul. Ezzel a cél az volt, hogy megmutassák, szinte bármilyen abszurd jövőkép könnyen prezentálható egy kutatás segítségével, ha ügyesen tudunk játszani a számadatokkal, és a saját szánk íze szerint magyarázzuk a különböző ok-okozati összefüggéseket.

Persze ennek ellenére a számadatok magukért beszélnek, és a nyugati országokban a tinédzser Facebook felhasználók száma valóban csökken. Ehhez hozzájön még, hogy bár most igen intenzíven gyarapszik a Facebook felhasználók száma, azonban ezen növekedés egyszer véget ér. Arról már nem is beszélve, hogy míg 5-6 éve számos egyszerűen használható közösségi szolgáltatást a Facebook-on érhettünk el a legkönnyebben, addig ma már ezeknek mind van mobilos alternatívája. Képek megosztására ott az Instagram, a Pinterest, vagy éppen a Flickr, míg mondjuk csetelésre a Whatsapp, vagy a Viber. Jó mondjuk az Instagram, meg a Whatsapp már a Facebook tulajdona, de ettől függetlenül jól elkülöníthető szolgáltatásnak tekinthetőek. A lényeg, hogy a Facebook ma már nem feltétlenül kínál olyan egyedülálló és vonzó lehetőségeket, mint mondjuk 6 évvel ezelőtt.

A fiatalok tehát apránként valóban kezdenek elvándorolni a Facebookról, melynek egyetlen nagyon egyszerű oka van. A Facebook már nem menő. Egy tinédzser szemében miért is lenne menő egy olyan közösségi hálózat, ahol már szinte mindenki fenn van, ahol regisztrálva vannak a szülei, a tanárai, sőt még a tanárai szülei és szülei tanára is. A Facebook tehát elöregedett, mármint a felhasználók átlag életkorát tekintve, és már nem is számít újdonságnak, vagyis a Facebook már egyáltalán nem trendi.

A kérdés, hogy vajon ez érdekli-e a Facebook fejlesztőit?

A válasz egyszerű. Nem. Ők nem hajtanak arra, hogy valahogy elnyújtsák a Facebook "menőségi életgörbéjét", nem akarnak versenyre kelni az újonnan megjelenő, trendi közösségi szolgáltatásokkal, hálózatokkal (inkább felvásárolják azokat). A Facebook taktikája, hogy azokra koncentrál, akiket nem igazán hatnak meg a trendek. Mert a fiatal Facebook felhasználók száma lehet, hogy fokozatosan csökken a nyugati országokban, azonban a 25 év felettiek száma pont ilyen ütemben nő.

Persze az, hogy a fiatalok lassacskán elhagyják a Facebookot nem feltétlenül baj, hiszen a felnőtt közönség egy sokkal fizetőképesebb csoportot jelent, mely a promóciós bevétel alakulásának szempontjából korántsem elhanyagolható. A Google után ugyanis a Facebook a második legnagyobb online hirdetési rendszer, sőt a második legnagyobb tartalomszolgáltató is. A Facebookon közzétett tartalmakba beágyazott linkek több embert navigálnak naponta, mint a világ legnagyobb hírportáljai összesen. Ez a hatalmas adatmennyiség azonban felvett még egy problémát, mégpedig, hogy ezt valahogy kezelnie is kell a Facebooknak, jobban mondva meg kell szűrnie. Hírfolyamunkban ugyanis nem látszódik minden poszt, melyet ismerőseink osztottak meg. Azt, hogy melyik posztok kerüljenek be hírfolyamunkba egy algoritmus dönti el, mely megpróbálja kitalálni (persze bonyolult matematikai képleteket követve), hogy mik azok a bejegyzések, melyek valószínűleg érdekelhetnek minket. Most erre nyilván rá lehet vágni, hogy nehogy már a Facebook döntse el, engem mi érdekel. Ha azonban az algoritmus nem szűrné meg számunkra a posztokat, és minden egyes lájkolj + nyerj játék, meg Coelho idézet megjelenne a hírfolyamunkba, melyet ismerőseink megosztottak, akkor biztos vagyok benne, hogy közösségi kötelékek milliói szakadnának meg a Facebookon.

Persze az algoritmus nem csak az alapján szűr, hogy minket mely bejegyzések érdekelhetnek, hanem az alapján is, hogy ő mely posztokat tartja értékesebbnek. Az utóbbi fél évben sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a külső hivatkozásokra mutató bejegyzések, és az algoritmus sokkal jobban preferálja ezeket az egyszerű szöveges állapotfrissítésekkel szemben. Ez egybevág a fejlesztők azon szándékéval, hogy az oldalt egy olyan központi tartalomtárrá változtassák, ahova sokan azért járnak fel, hogy a napi online tartalomfogyasztásukat kielégítsék. Több cikk, több külső hivatkozás és sokkal kevesebb "Fürcsi, aztán Trónok harca" szintű érdektelen szöveges állapotfrissítés. Na igen, a "felnőtt Facebook" így néz ki.

Ez az, amit a néha elődként emlegetett MySpace annak idején elrontott, hiszen kevésbé próbáltak fókuszálni az idősebb korosztályra, és még akkor is a fiatalokat próbálták "hajtani", mikor a MySpace már nem volt menő. Bár az utóbbi fél évben csekély javulás tapasztalható a MySpace-t aktívan használók számában, melyet néhányan azzal magyaráznak, hogy egyre több fiatal tér vissza dacból a már lassan retronak számító oldalra. A retro pedig mindig menő. Idehaza azért az a veszély nem fenyeget, hogy a Facebook-ot elhagyó fiatalok majd visszatérnek mondjuk az iWiW-re, vagy a MyVip-re, hiszen ezek ma már inkább gagyi hirdetőtáblának tűnnek, mintsem közösségi oldalnak.

Ráadásul azon felül, hogy a Facebook már rég nem arra gyúr, hogy menő legyen, még mindig a legjobb alternatíva közösségi hálózat téren. A Google+ a vártnál sokkal óvatosabban próbál felzárkózni, és lassan a LinkedIn-hez hasonlóan csak a vállalti szektor tagjai képviseltetik magukat rajta. A Twitter által kínált szolgáltatások palettája túl keskeny ahhoz, hogy a Facebook valódi konkurense legyen, a So.cl pedig mondhatni még gyerekcipőben jár.

Persze a Facebook felhasználótáborának növekedése idővel leáll majd, sőt valószínűleg azon fiatalok, akik már nem használják a közösségi oldalt a későbbiekben sem lesznek túlzottan aktív tagok, tehát az átlag életkor is szép apránként egyre feljebb kúszik majd. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Facebook hirdetésekből származó bevételei csökkennének. Ezt a közösségi oldal a hirdetések személyre szabhatóságának növelésével, a célozhatóság javításával, és persze új promóciós eszközök integrálásával próbálja ellensúlyozni. Az egyre több bevételt generáló módszerek tehát adottak és működnek is függetlenül attól, hogy a fiatalok trendinek érzik-e a Facebookot vagy sem. A befektetőket pedig valójában csak ez érdekli, és ha a cég profitábilis üzleti jövőképpel rendelkezik, akkor kit érdekel, hogy a fiatalok lelépnek. Márpedig az éves bevételi adatokat figyelembe véve a proifábilitásra nem lehet panasz.