Az elmúlt években egyre többet hallani egy már-már kultikussá vált online marketinges kifejezésről, a webergonómiáról. A legtöbb programozónak és grafikusnak feláll a szőr a hátán, ha meghallja ezt a kifejezést, azonban sok marketinges igazi szentírásnak tekinti szabályait.

Magának az ergonómia szónak a jelentését bizonyára sokan ismerik. Ha valami ergonómikus, az azt jelenti, hogy amennyire csak lehet használója igényeihez mérten próbálták meg kialakítani. Egy ergonómikus eszköz, gép vagy tárgy kialakítása a lehető legegyszerűbbé teszi annak használatát. És mit jelent ez egy weboldal esetében?

Ha nagyon egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, akkor az ergonómikus kialakítás egy weboldal esetében azt jelent, hogy azt a felhasználó könnyen tudja kezelni. A helyzet azonban ennél valamivel összetettebb. Mivel az interneten a konkurencia - jobban mondva a weboldaluk - csak néhány kattintásra van a miénktől, ezért a felhasználónak nem kerül túl sok idejébe, hogy elhagyja a mi oldalunkat, és a keresett információt megpróbálja megtalálni máshol. Fontos tehát, hogy a felhasználó milyennek ítéli meg oldalunkat, első ránézésre mennyire fogja számára megérni, hogyha a mi oldalunkon kezd el „bóklászni”. Egy ergonómikusan kialakított weboldal tehát átlátható, a felhasználó könnyen megtalálja, amit keres, és nem kell megtanulni az oldal használatát. A lényeg, hogy soha ne raboljuk feleslegesen a felhasználó idejét.

"A web a figyelem iparága, ahol a fő fizetőeszköz a felhasználó ideje" - Jakob Nielsen

A webergonómia legfontosabb szabályai:

• Használjunk egyértelmű vizuális hierarchiát, vagyis a legfontosabb dolgok (menüpontok, linkek, stb.) mindig jól láthatóak legyenek, és próbáljunk vizuális kapcsolatot teremteni azon elemek között, melyek logikai kapcsolatban állnak egymással.
• Igazodjunk a webes konvenciókhoz, vagyis próbáljuk meg a weboldal készítés, a webdesign íratlan szabályaihoz alkalmazkodni. Ne legyünk úttörők és forradalmárok, ha ez az átláthatóság rovására megy.
• Osszuk a weboldalt világosan elkülöníthető részekre, vagyis mind vizuálisan, mind strukturálisan a lehető legátláthatóbb módon építsük fel.
• Próbáljuk minimalizálni a zajt, vagyis mind vizuális, mind tartalmi, mind strukturális szempontból próbáljuk meg kerülni a felesleges elemek használatát, melyek csak elvonnák a figyelmet a lényegről, vagy nehezítenék a weboldal használhatóságát.

Nézzük most az ergonómikus kialakítás legfontosabb elemeit egy kicsit tüzetesebben

Mint az előbb már szó volt róla a legfontosabb, hogy ne raboljuk feleslegesen a felhasználó idejét, vagyis a lehető legátláthatóbb megoldásokra törekedjünk. A kutatások szerint csupán a felhasználók 16%-a olvassa el egy adott aloldal teljes szöveges tartalmát, ha éppen keres valamit. A többiek inkább csak átfutják, kulcskifejezéseket keresnek benne, vagy éppen a kiemelt szövegrészeket olvassák el. Nem kell tehát mindenhova kisebb regényeket írnunk, mert felesleges. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a bőséges szöveges tartalomnak, cikkeknek, szakmai írásoknak ne lenne haszna és értelme. Csupán meg kell találni számukra az ideális helyet az oldalon belül, mely lehet mondjuk egy elkülönített szakmai blog, ahova már csak azok kattintanak, akiket valóban érdekel az ott található tartalom. Nem véletlen az sem, hogy webáruházak esetén a kategória nézetben (vagyis, ahol több termék is található kilistázva) csak minimális mennyiségű információt teszünk közzé az adott termékről, vagy szolgáltatásról. Elég egy kép, néhány fontosabb paraméter, az ár, esetleg annak feltüntetése, hogy akciós-e az adott termék. A többi információ kerüljön a termék adatlapjára, vagy egy tooltipbe, így azt már csak azok fogják megtekinteni, akiket valóban az adott termék érdekel és bővebb információra van szükségük. A többi felhasználó számára azonban ezen szöveges tartalmak nem fogják megnehezíteni a terméklista áttekintését, az nem válik túlzottan zajossá.

Ha pedig már a tartalomnál tartunk, akkor fontos megemlíteni, hogy amennyire csak lehet próbáljunk meg lényegre törően fogalmazni. Gyakori hiba, hogy az oldalt telenyomják semmitmondó „marketing rizsával”. Törekedjünk a hasznos és értékes információk közlésére, hiszen így nem kell a felhasználónak kihámozni a tartalmak közül a valóban lényeges információkat. Természetesen nem csak a szöveges tartalom milyensége lényeges, hanem az is, hogy az jól látható legyen. A betűméret, a betű és háttérszín kontrasztja és a betűtípus mind olyan tényezők, melyek nagyban befolyásolhatják, hogy a szöveg mennyire olvasható. Lehet, hogy egy adott cufon (webes betűtípus) nekünk nagyon tetszik, de ha ennek alkalmazásával a felhasználó számára megnehezítjük, hogy el tudja olvasni a szöveget, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem is fogja elolvasni. Ebben az esetben pedig fölöslegessé is válik a szöveges tartalom.

Ha ergonómikusan szeretnénk kialakítani egy weboldalt, akkor meg kell próbálnunk azt a felhasználó szemével látni. Így tudunk leginkább az ő igényeihez és elvárásaihoz igazodni. Persze nem kell feltalálni a „spanyol viaszt”, hiszen a webdesignnak, valamint a weboldalak kialakításának vannak olyan íratlan szabályai, melyeket ha betartunk, akkor nem lőhetünk nagyon mellé. Nagyon együgyű példának tűnhet, de mondjuk nem árt, ha a kapcsolat menüpont a felső menüsor utolsó eleme lesz, vagyis kerüljön az oldal jobb felső részére. Hogy ennek mi az oka? Az hogy a legtöbb weboldal esetében ott található, tehát a felhasználó is ott fogja keresni. Ha weboldalunk alapvető struktúrája igazodik ezen konvenciókhoz, akkor a felhasználó nem fog arra kényszerülni, hogy meg kelljen „tanulnia” használni weboldalunkat.

Mind tudjuk, hogy az első benyomás milyen fontos lehet egy állásinterjún, vagy akár egy randin „el szeretnénk adni magunkat”. Erre a weboldalak esetében is kellő figyelmet kell fordítanunk. Sokan azt gondolhatják, hogy ebben az elsődleges szempont, hogy a weboldal csillogjon, villogjon és elkápráztassa a felhasználót. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az oldal már elsőre átlátható legyen, hogy a felhasználó azonnal tudja, milyen oldalon is jár, és hogy milyen irányba kell elindulni, ha a mi weboldalunkon szeretné megkeresi a számára szükséges információt. Vannak, akik abba a hibába esnek, hogy ezt az átláthatóságot kiválóan megoldják a főoldalon, azonban az aloldalakról kissé megfeledkeznek. A gond azonban, hogy a felhasználó nem csak a főoldalra érkezhet, sőt a legtöbb esetben valószínűleg valamelyik aloldalon fog landolni.

A végére maradt még egy fontos tényező, mely főként az elmúlt néhány évben kezd a webergonómia szerves részévé válni. Ez pedig az oldal különböző eszközökön való megfelelő megjelenése. Azt meg sem említem, hogy az oldalnak a különböző böngészőkben is egyformán kell megjelenni, hiszen ez minden webfejlesztő számára evidens. Napjainkban azonban egyre többen már valamilyen mobil eszközről (telefonról, táblagépről) neteznek, így a felhasználói élményt és magának az oldalnak az átláthatóságát, kezelhetőségét jelentősen javíthatjuk, ha annak kialakítása responsive, vagyis megjelenése optimalizálva van a különböző képernyőméretekhez.

Magáról a webergonómiáról még órákon keresztül lehetne írni, de ennek a cikknek nem is az a célja, hogy töviről-hegyire átvegyünk mindent, mely az ergonómikus kialakítás szabályai alá tartozik.