Az internetről tudjuk, hogy az egyik legszabadabb médium, ahol a szólásszabadság, mint a demokratikus országokban olyan sokszor hangoztatott alapvető, polgári jog, talán a leghatékonyabban képes kiteljesedni.

Azonban a véleménynyilvánítás szabadsága számos vélt és valós veszélyt rejt magában, melyekre hivatkozván számos országban korlátozzák a netes hozzáféréseket.

A nemzetközi, de amerikai székhelyű Freedom House nevű szervezet minden évben közzétesz egy listát, melyben a világ országait a szerint rangsorolják, hogy milyen mértékben biztosítják állampolgáraik számára a szólásszabadságot az interneten, vagyis az adott országban mekkora mértékű a "net szabadság". A Freedom House utolsó jelentését még tavaly november közepén tette közzé, melyből az derült ki, hogy hazánk még mindig a "szabad" kategóriába tartozik, azonban az előző évhez képest jelentősen romlott a helyzet. A Freedom jelentéseiben ugyanis azt is méri, hogy hol és milyen mértékben változik pozitív vagy éppen negatív irányba a helyzet. Az ez alapján felállított listán hazánk tavaly a hatodik helyre került.

Az egyes országok besorolásához számos tényezőt megvizsgálnak. Nézik például azt, hogy a kormányzati szervek, hatóságok milyen mértékben korlátozzák egyes weboldalak elérését, tartalmát, ha azok számukra veszélyesek, sértők lehetnek. Emellett azt is figyelembe veszik, hogy milyen mértékben áll fenn a veszélye az állampolgárok internetes ténykedéseiről titkosszolgálati adatok gyűjtésének. A vizsgált tényezők alapján pontokat osztanak ki, és egy ország minél kevesebb ilyen elmarasztaló pontot gyűjt össze, annál nagyobb netes szabadságot biztosít állampolgárainak. Az országok 0 és 30 pont között a szabad, 31 és 60 pont között a részlegesen szabad, 61 és 100 pont között pedig a nem szabad kategóriába tartoznak.

A 2013-as lista első helyén Izland végzett, akinek csupán 6 pontot sikerült összeszednie. A 300.000 lakosú szigetországot Észtország követi 9 ponttal, majd egy nagy ugrással Németország és az USA 17-17 ponttal, valamint Ausztrália 18 ponttal. Magyarországnak a maga 23 pontjával a nagyon előkelő 9. helyet sikerül bezsebelnie, ami a szabad kategóriába sorolt országok középmezőnyét jelenti. A felmérés picit csalóka, ugyanis a szervezet csupán 60 országot vizsgált meg 2013-ban, melyek közül kimaradtak a Skandináv és a Benelux-államok, valamint Kanada, Spanyolország, vagy éppen Írország, mely nemzetek valószínűleg előttünk végeztek volna. Ennek ellenére hazánk kapott némi elmarasztalást, hiszen a 2012-es jelentéshez képest 4 ponttal romlott összpontszámunk. Ezzel a 4 pontos romlással a negatív növekedési rangsorban a 6. helyre sikerült befutnunk.
 
Ezt azt jelenti, hogy Pakisztánnal és Etiópiával sikerült egy szintre kerülnünk a negatív növekedési rangsorban, hiszen ők is ennyi ponttal rontották le besorolásukat az előző évhez képest, csak ők összpontszámuk alapján a nem szabad kategóriába tartoznak. A negatív növekedési rangsort egyébként India vezeti, akinek sikerült 8 pontot rontania besorolásán az előző évhez képest. A második helyet Brazília, a harmadikon pedig az Egyesült Államok végzett 5-5 ponttal.

Persze ezen "lepontozásért" azért mind India, mind Brazília kormánya tett is. Indiában például 2013 elején 11 embert csuktak le és ítéltek több év börtönre, mert zárt közösségi oldalakra jutottak be, és ott oda nem illő bejegyzéseket tettek közzé. Ezek mellett a hatóságok több tucat weboldalt tettek a felhasználók számára elérhetetlenné, mondván azok tartalma tovább szítaná a vallási ellentéteket. Emellett a Kasmír tartomány önállóságával, illetve Pakisztánhoz való csatlakozásával kapcsolatos minden tartalmat már évek óta próbálnak blokkolni. Brazíliának pedig többek között azzal sikerült öttel növelnie pontszámát, hogy az aktuális választási törvény tiltja az olyan netes tartalmak közzétételét, melyek sérthetik a választási kampányban résztvevők emberi méltóságát. Emiatt például még 2012 végén majdnem lecsukták a Google brazíliai fiókjának két vezetőjét. Egy férfi ugyanis olyan videót töltött fel a YouTube-ra, melyben a települése egyik polgármester jelöltjét szidalmazta. Mivel a YouTube a hatóság felszólítása ellenére sem szándékozta eltávolítani az ominózus videót, ezért a helyi ügyészség kilátásba helyezte a helyi Google vezetők letartóztatását és felelősségre vonását. Szintén öt pontos romlást könyvelhetett el az Egyesült Államok, aki ezt valószínűleg a tavalyi NSA-s megfigyelési botrányoknak köszönheti.

Az pedig nyilván nem meglepő, hogy a lista sereghajtói Irán 91 ponttal, valamint Kuba és Kína 86-86 ponttal. De, hogy ezen országok pontosan milyen téren és milyen mértékben korlátozzák állampolgáraik netes szabadságát? Erről valamivel tisztább képet kapunk a CPJ (Committee to Protect Journalists) néhány hete kiadott jelentése alapján, akik összegyűjtötték azon 10 országot, melyek ítéletük szerint a legkomolyabb internet használati korlátozásokkal sújtják állampolgáraikat. A jelentésben persze meg is indokolták, hogy az egyes országok miért kerültek fel listájukra.

Az ő listájukon az abszolút első helyre Észak-Korea került, ahol az online cenzúra minden egyes weboldalra kiterjed, és csupán a lakosság 4 %-a (ezek nyilván a hű párttagok) férhet hozzá netes kapcsolathoz. Külföldi site-okat ráadásul csak néhány kiválasztott érhet el, az észak-koreai weboldalakra pedig kizárólag olyan tartalmak kerülhetnek fel, melyeket egy központi ellenőrző szerv jóváhagyott. A következő ország a CPJ listáján Burma, ahol a hatóságok minden email forgalmat megszűrnek és minden csoport netes elérését korlátozzák, akik nem értenek egyet a kormány intézkedéseivel. A dobogó harmadik helyére Kubának sikerült befutnia, ahol a netet csak olyan úgynevezett belépőpontokon (egyfajta netkávézók, kávé nélkül) keresztül lehet elérni, melyeket a kormány tart ellenőrzése alatt és így minden online tevékenységet figyel. Ennek köszönhetően könnyen le tud tiltani bizonyos IP címeket, kiszűrhet kulcsszavakat, sőt visszakeresheti a felhasználók böngészési előzményeit. A következő helyre Szaúd-Arábia került, ahol blokkolnak minden olyan tartalmat, mely az iszlámmal össze nem egyeztethető módon vitat meg különböző vallási, társadalmi, vagy éppen politikai kérdéseket. Ez egyébként nagyjából 400.000 weboldalt jelent. A CPJ listáján az ötödik helyre Iránnak sikerült befutnia, ahol minden bloggernek regisztrálni kell a Művészeti és Kulturális Minisztériumban, jobban mondva itt kell engedélyt kérniük arra, hogy blogolhassanak. Aki pedig olyan tartalmat tenne közzé, melyben az országot irányító hatalmat bírálja, azt azonnal bebörtönzik.

 
A CPJ listájának első 10 helyére került még Kína, Szíria, Tunézia, Vietnám és Türkmenisztán is.