Valószínű nincs ember a nyugati féltekén, aki ne hallotta volna, hogy a Facebook most ünnepelte 10. születésnapját. Ez a 10 év nem tűnik soknak mégis csupán egy évtized alatt sikerült meghódítania a világot, hiszen mára több mint 1,2 milliárd felhasználója van.
A legtöbben valószínűleg látták a Közösségi háló című filmet, mely a Facebook születését mutatja be. Ennek a 10 éves évfordulónak az alkalmából azonban talán megér egy cikket, hogy mi is végig vegyük, hogyan is vált a Facebook azzá, aminek ma ismerjük.
A történet középpontjában nyilván a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg áll. Az, hogy Zuckerbergnek igazi tehetsége van a programozáshoz, már 12 éves korában kiderült, mikor fogorvos édesapja számára írt egy programot, ami az otthoni és a rendelői számítógépek közötti kommunikációt segítette. Még középiskolába járt, mikor elkészítette a Synapse nevű zenelejátszó programját, mely már kezdetleges mesterséges intelligenciával is rendelkezett, hiszen megpróbálta feltérképezni használója zenei ízlését. Mark az elkészült szoftvert elküldte a Slashdot nevű, amerikai számítógépes magazinnak, melynek a szerkesztői a program tesztelése után csupán 3 csillagot adtak neki az 5-ből. Az ötlet azonban, hogy egy zenelejátszó program képes legyen kiismerni használója ízlését és ennek köszönhetően zenéket ajánljon neki, sokaknak megtetszett. A Microsoft és az AOL egyaránt megpróbálta megszerezni az ifjú Zuckerberg programját, sőt állást ajánlottak neki. A Facebook alapítója azonban nemet mondott az ajánlatokra és inkább feltöltötte szoftverét a netre, melyet bárki ingyen letölthetett. Ekkor Zuckerberg még csak 18 éves volt.
Mark a Microsoftos állás helyett inkább a továbbtanulást választotta, és 2002 őszén meg is kezdte tanulmányait a Harvardon. Zuckerbergnek már a Facebook előtt is voltak próbálkozásai. Az első a Coursematch nevű netes platform volt, melybe a Harvardi diákok az általuk felvett kurzusok listáját tehették közzé, így könnyen ki lehetett deríteni, hogy az aktuális félévben kikkel fognak közös órákra járni. A következő próbálkozás a Közösségi háló című filmből jól ismert Facemash nevű weboldal volt, ami tulajdonképpen egy „Szexi vagy nem” alkalmazásnak nevezhető. A legenda szerint, mert ezen történetek már lassan ebbe a kategóriába tartoznak, Mark a Kirkland kollégium (itt lakott a Facebook alapítója) arcképes adattárát nézegette, és néhány borzalmas kép láttán felötlött benne egy gondolat. Azt tervezte, hogy csinál egy weboldalt, ahova ezen képek mellé állatok fényképeit rakja fel, majd megszavaztatja az emberekkel, hogy szerintük melyik a vonzóbb. Ezt az állatos ötletet szerencsére elvetett, és inkább lányok fényképeit versenyeztette egymással a Facemash-on. Ehhez azonban sok fényképre volt szükség, így Mark feltörte a Harvard szerverét, és 9 kollégium fényképes adatbázisából gyűjtötte ki az ott lakó lányok képeit.
2003. október 28-án este Mark és szobatársai elkezdték küldözgetni ismerőseiknek emailben a „Facemash” linkjét, mely már az indulást követő első 4 órában több mint 22.000 oldalletöltést hozott össze. A Harvard vezetése egy napon belül letiltotta az oldalt, a Facebook alapítóját pedig fegyelmi megrovásban részesítették a szerver feltörése és az adatok ellopása, közzétetel miatt.
A Facebook ötlete
Alapjáraton ezen fényképes, adatlapos közösségi oldal ötletét Mark még középiskolájából hozta. Ekkoriban számos középiskolában, így a Phillips Exeter Academy-n is használtak olyan netes adatbázisokat, melyekben a diákok adatlapjai voltak elérhetőek néhány képpel és egy rövid szöveges infóval. Az ilyen arcképes adatbázisokat nem hivatalosan facebook-nak hívták. A név és az alapötlet tehát innen ered, és Mark a középiskolájában alkalmazott rendszert használta saját oldalának alapjaként. A TheFacebook, mert kezdetben ez volt az oldal neve, 2004 február 4-én startolt el. A terv kezdetben egy olyan belső közösségi hálózat volt, ahova csak Harvardosok regisztrálhatnak. Indulásakor a Facebook még nem sok mindent tudott. A regisztrált tagok létrehozhattak maguknak egy adatlapot, ahova feltölthettek pár képet és kiírhattak magukról némi információt, valamint bejelölhették azt, hogy kivel járnak egy előadásra, egy kurzusra, illetve kommenteket írhattak egymás képeihez.
Annak ellenére, hogy mai szemmel nézve az „alap Facebook” igen fapados volt, az elindulása után 1 órával már nagyjából 300 regisztrált tagja volt, akik mind a Kirkland kollégium lakói közül kerültek ki. A közösségi oldal híre azonnal vírusként kezdett el terjedni a Harvardosok körében, és bármennyire is hihetetlen, de 24 órával később már közel 2.000-re rúgott a regisztrált felhasználók száma. Ezután kicsit lelassult a növekedés üteme, de a hónap végére már a Harvardos diákok több mint a fele fenn volt a TheFacebook-on. Ez több mint 10.000 felhasználót jelentett.
A TheFacebook sokkal népszerűbb lett, mint amire Zuckerbergék számítottak, hiszen kevesebb, mint egy hónap alatt az egész Harvardot meghódította. Hogy az intenzív növekedés ne torpanjon meg más egyetemek diákjai számára is elérhetővé tették a közösségi oldalra való regisztrálást. 2004 márciusában már a Columbia, a Dartmouth College, a Yale, a Northeastern University, a Boston University, a Boston College, MIT email címeivel is lehetett regisztrálni, így a hónap végére már több mint 100.000 felhasználója volt az oldanak. Ekkor a Facebook még csak hónapos volt. A potenciális gazdasági siker kiaknázására a három alapító Mark Zuckerberg, Dustin Moskovitz és Eduardo Saverin még áprilisban megalapítja a Thefacebook.com LLC-t.
A siker kezdete
A gazdasági sikert, mely a közösségi oldalban rejlett mások is megszimatolták. Többek között a Paypal alapítója, Peter Thiel is, aki 2004 júniusában fél millió dollárt fektetett a srácok cégébe. Fontos megjegyezni, hogy ekkor a TheFacebook még fél éves sem volt. A siker szaga azonban nem csak Thielt vonzotta oda, hanem a Napster korábbi tulajdonosát, Sean Parkert is. Parker ekkor még csak 25 éves volt, de már olyan befektetői tapasztalatokkal és ismeretséggel rendelkezett, mely nélkülözhetetlennek bizonyult az oldal későbbi sikerét tekintve. Az ő javaslatára hagyták el a „The” előtagot és lett a közösségi oldal neve egyszerűen csak Facebook. Még ebben a hónapban a Facebook első generációs programozó csapata, az úgynevezett keménymag, a kaliforniai Palo Altoba költözött. A nyár folyamán elindították a Facebook középiskolai változatát is, melynek köszönhetően a falhasználók száma az év végére átlépte az 1 milliót.
Közben a cég elnöki pozíciójába a Sean Parker került, aki további befektetőket szerzett a vállalatnak. 2005 májusában az Accel Partners invesztált 13 millió dollárt, majd fél évvel később a Greylock 27,5 millió dollárt a cégbe. Közben a Facebook elhagyta az országhatárt és már európai egyetemek diákjai is csatlakozhattak a hálózathoz. Annak ellenére, hogy ekkor még mindig csak diákok csatakozhattak a Facebookhoz már megjelentek az első cégek is az oldalon. A vállalatok közül először az Apple és Microsoft számára nyitották meg a Facebook-ot. Ezen év, vagyis 2005 végére a Facebooknak már 5 és fél millió felhasználója volt.
Annak ellenére, hogy Facebook még nagyon távol állt a valódi nyereség termelésétől, sőt a 2005-ös évet valójában közel 4 millió dolláros veszteséggel zárta, mégis sorra jöttek a vételi ajánlatok. 2006 március 28.-án (ekkor a Facebook csak kicsivel volt több mint 2 éves) Zuckerbergék egy 750 millió dolláros ajánlatot utasítottak vissza. Azt a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan ki szerette volna megvásárolni ekkora összegért a Facebook-ot, de az hogy ezt visszautasították jól mutatja, hogy Zuckerbergék már ekkor tisztában voltak vele, a Facebook ennél sokkal többet ér. Még ugyanezen év szeptemberében a Yahoonak volt egy 1 milliárd dolláros ajánlata, melyet a Markék szintén visszautasítottak. Ez mondjuk érthető is, hiszen ekkor már küszöbön állt a következő nagy dobás, hiszen 2006 szeptember 26-án a Facebook mindenki előtt megnyitotta kapuit, vagyis már nem csak amerikai és európai diákok, hanem bárki regisztrálhatott a közösségi oldalra. Ebben a pillanatban Zuckerberg arcot adott az addig személytelen internetnek és létrehozott egy olyan globális közösséget a kiber térben, melynek bárki a tagjává válhatott.
A szárnyalás évei
2006 végére a Facebook közössége már 12 millió tagot számlált, és egye többen szerettek volna kihasítani egy szeletet a sikerből. 2007 májusában a Microsoft 700 millió dollárt ajánlott a Facebook cirka 5%-áért. A Google szintén hasonló kaliberű ajánlatot tett a közösségi oldal egy kis szeletéért. Ezeket ekkor még visszautasították, azonban októberben a redmondi cégnek mégis sikerült rátennie a kezét a Facebook 1,6%-ra, melyért 240 millió dollárt fizettek. Ezzel a Microsoftnak joga nyílt arra, hogy saját Facebook oldalán nemzetközi hirdetéseket helyezzen el. Még ebben a hónapban a világ akkori 10. leggazdagabb embere, Li-Ka Shing, is kereken 60 millió dollárt fektetett a cégbe, így 2007 végére a Facebook piaci értéke már 4 és 5 milliárd dollár között mozgott. A felhasználók száma ekkor lépte túl az 50 milliót.
Az igazán robbanásszerű növekedése a következő évben indult meg, hiszen egyetlen év alatt a felhasználók száma megtriplázódott és 2008 végén már elérte a 150 milliót. Ennek oka, hogy a Facebook tényleg elindult világhódító útjára. Megjelentek a különböző játékok és alkalmazások, melyek közül ki ne emlékezne a Farm Ville-re. Hazánkban is ezen évben, vagyis 2008-ban kezdte el térhódítását a közösségi oldal, mely szép apránként „megette” az iwiw-et és a MyVIP-et.
És a végére jöjjön néhány aktuális adat, hogy lássuk, hol is tart ma a Facebook. 2014 elején a közösségi oldalnak már több mint 1,3 milliárd felhasználója van, akik közül 680 millióan naponta használják a Facebookot. Mára az oldal 70 különböző nyelven érhető el csupán 4 olyan ország (Szudán, Irán, Kuba, Szíria) létezik a bolygón, ahol hivatalosan nincsenek felhasználók. Még az elszigetelt Észak-Koreának is van nagyjából 8000 Facebook felhasználója. Ez a több mint 1,3 milliárd felhasználó pedig naponta közel 226 millió üzenetet küld egymásnak és minden nap több mint 144 millió embert jelöl valaki ismerősnek. Mind ezt úgy, hogy a Facebooknak a mai napig kevesebb, mint 5000 alkalmazottja van világszerte.